Mi magyarok rém kevés halat fogyasztunk. Fejenként nem éri el a 3 kg-ot évente az a mennyiség, ami a tányérunkra kerül. Pedig a hal sok értékes tápanyagot tartalmaz, bővelkedik ásványi anyagokban, úgy, mint foszfor, jód, fluor, szelén, vas, kálium, kalcium, és emellett A, D, B2 és B6 vitamin tartalma is kiemelkedően magas, ugyanakkor kevés koleszterint tartalmaz.
Hazánkban a lakosságnak kétharmada állítja magáról, hogy rendszeres halfogyasztó. Ugyanakkor nem visszük túlzásba ezt sem, csupán átlag kéthetente kerül az asztalra belőle, állítja a statisztika. Hogy néz ki ez Európában? Az uniós országokban átlagosan 22 kg halat fogyaszt egy fő évente! Majdnem tízszer annyit, mint mi. Pedig a természeti adottságaink igencsak kedvezőek az édesvízi haltermelésnek és halászatnak, és ráadásul a hal nagyon egészséges táplálék. Mégis, leginkább ünnepek előtt jut csak eszünkbe ellátogatni a halkereskedésekbe. Szerencsésebb az a család, ahol a családfő szenvedélyes horgász hírében áll, s nem csak hobbihorgász, hanem haza is viszi zsákmányát, ezzel ő már rengeteget tett szerettei egészsége érdekében. A hal ugyanis a fentebb említetteken kívül jelentős omega3 zsírsavat is tartalmaz, mely bizonyítottan jelentősen csökkenti a szívroham kockázatát, és egész életünk során nélkülözhetetlen szervezetünk számára, sőt hatásos fegyver a demencia és a stroke ellen is. Azon országokban, ahol több halat esznek az emberek, ritkábban fordul elő a mellrák, és itt jóval kevesebb szívbeteggel találkozhatunk. Sőt! Ha többször választunk halat étkezéseinkhez, kevésbé leszünk szenilisek. 🙂
Észak-Norvégiában végeztek egy kutatást 2.000 fő bevonásával. 1951-en naponta 10 gr, vagy ennél több halat fogyasztottak el, friss, vagy konzerv formában, de nem csak halat, tengeri herkentyűket, illetve tőkehal májat, vagy halolajat is, 80 fő pedig ennél kevesebbet vett magához naponta. Azok az alanyok, akik főétkezésre többször választottak halat, jelentősen jobb eredményt értek el 6 kognitív teszt során azokkal szemben, akik nem, vagy alig ettek belőle. Kiderült az is, hogy ahogy növelték a halfogyasztás mennyiségét, úgy lett egyre látványosabb a jótékony hatása. Továbbá megállapították, hogy ugyanolyan hatása van a sovány illetve a zsíros halnak is, tehát mindegy melyik fajtáját választjuk, a jótékony hatás az omega3 zsírsavaknak köszönhető.
Mennyivel egészségesebbek azok az emberek, akiknél a halfogyasztás a kultúrájuk része. Japán nagy halfogyasztó, manapság már hazánkban is egyre elterjedtebb és népszerűbb a japán konyha. Sokan szeretjük a sushi-t, sőt vannak, akik megtanulják az elkészítési módját is. Ezt az ételt is sokféleképpen lehet variálni, igazán ízletes, aki még nem kóstolta, feltétlenül tegye meg.
Ne fogjuk hát vissza magunkat, s eme értékes táplálék ne csak a karácsonyi menü része legyen. Válasszunk kedvünkre, kóstoljuk a haleledeleket, a paletta igen széles, mindenki megtalálhatja a neki leginkább megfelelőt. Én személy szerint szeretem a halat, mégsem tartom magam „halevőnek”. Imádom a pisztrángot, a hekket, jöhet a ponty is, tengeri herkentyűkből is tudok válogatni. A halászlé pedig kifejezetten a kedvencem, bárhogy is van elkészítve. Vegyük s együk a halat, az egyik legértékesebb élelmiszerünk.